|
Tribal Fusion - The darkest side of bellydance
Mikor arra keressük a választ, mi is ez az irányzat, a tribal fusion, nagyon nehéz választ kapnunk. Ennek oka, hogy a tribal egy hagymához hasonlatos remekmű, egymásra épülő rétegei teszik széppé, ahogy számtalan irányzatot és korábbi ízt magába olvaszt. Ha valaki látott már Tribal előadást, akkor biztosan észrevette a számtalan hastáncos és keleti elemet a lépései között, az elegyítésnél azonban sokkal többről van szó.
A Tribal Fusion, valójban Fusion Tribal, a törzsi táncok egy mai újraértelmezése, egy új íz, kiforrás, ha úgy tetszik. Visszatérés és megújítás. A törzsi táncok két ága az ethnic és a fusion. Míg az ethnic a valóban törzsi mozdulatokból, lépésekből és egy szigorúbb hagyományos szabályrendszerből merítkezik, addig a fusion, ahogy a neve is mondja, elrugaszkodik ettől. A fusion bekeverés, beolvasztás.
Az irányzat ősanyjának (vagyis atyjának) Jamila Salimpourt mondják, aki először öltött magára különleges, törzsi szerű hastáncos öltözéket, és nem annyira a csillogós, arab világban megszokott, ragyogás volt a megjelenésére jellemző. Mondhatjuk, hogy a korábbi, és a később is elfogadott hastánc generációk, a színekbe, csillámokba beöltözve, a ragyogó Évákat testesítették meg, a Tribal viszont sokkal inkább az ősanya, a sötét arcú nő, Lilith.
Lilith nem törekszik a szépségre, nem akar ragyogni, nem akar a férfiak bájos asszonykája lenni. Szigorú tekintete mellett, ami ekkor táncosokra is oly jellemző, jellegzetessége a kígyószerű, egyébként borzasztó erősen szexuális mozgás, s igen, a kígyó, megint csak Lilith képe. A Biblia magyarázói szerint Lilith volt maga a kígyó is, aki megkísértette Évát, aki aztán rávette Ádámot is, hogy a tiltás ellenére egyen a tudás fájáról, konkrétan a megkülönböztető képesség (jó és rossz - ítéletek) fájáról fogyasszon egy gyümölcsöt.
Mit képvisel?
A tribal stílus, ez az újkori fúzió egyértelműen az ezoterizmus lángra kapását képviseli, sőt a kiégését, elsorvadását, halálközeliségét is mutatja. Összefügg a kelet felé fordulásunkkal. Összefügg a misztika, a varázslatok és az elveszett, belső tudáskeressel. Mindenki más módon találja meg, de szinte mindenki elér Indiáig, a kultúrák egyik legősibb bölcsőjéig, s annak öléből szemezget, tanításait majszolva. A tribal tehát a tánc egyértelműen kelet felé való fordulása. Messzebbre tekintünk most, mint az arab világ, már nem a férfi az úr, és már nem a női ragyogást akarjuk látni, hanem a nőt, aki ősdémonként kitaszíttatott kétezer évre a kollektív tudatból.
Mit olvaszt magába?
A tribal először is egy kis misztikus vonzódást és sejtelmességhez való ragaszkodást képvisel. Nem fél a halál témakörétől, a sötét, vérvörös, barna és fekete színekkel úgy játszik, mint buborékok a forrásban. A halált, ha kell, lekörözi, az időtlenséget és az árnyékon túlit keresi. Beleolvadva a sötétségbe, már jobban, félelem nélkül mer a mögötte lévő fénybe pillantani. A stílus természetesen magába olvasztja a török és arab hastánc főbb elemeit, nem nélkülözheti a raks sharkit, ami valójában a Kelet balettje, s fűszerezi ezt a törzsi irányvonalakkal. Ilyenek pl. az afrikai, különösen nyugat-afrikai törzsi táncok, sőt a rajastáni hangulat is megjelenik benne. Rajastán ("Radzsasztán" - a szenvedély földje) eleve érdekes terület, az iszlám és a védikus (ma hindu) kultúra összefonódása egy földrajzi térségben.
Ennél fogva a Tribal felöleli Indiát, és a tipikus indiai táncokból különösen bharata natyam elemeit teszi magáévá, de még az orissai táncokból is lelhetünk benne csöppnyi elemeket. Rajastán és India emellett a cigányság egyik őshazájaként megjelölt terület is. Sokan állítják ezt népükről. A Tribal ezért a cigány táncok vadságát, heves érzelemvilágát, forróságát is beleolvasztja eszmerendszerébe. Így lesz igazán vérpezsdítő. Hogy azonban véglegesen beírják a stílus nevét a történelembe spanyol, flamencos elemeket is átszivárogtatnak a fúziós táncokba. A teljes stílus egyébként amerikai. Hol máshol jöhetne létre egy ilyen új irányzat, ami valljuk be a kulturális keverés gyöngye, de nevezhetjük kaotikus zanzásításnak, kultúrsokknak is. Mindent megvizsgálunk, és mindent bekebelezünk, és egy új, modern, rózsaszín szemüvegen át szemléljük. A tribal erőssége azonban, hogy az eredeti stílusokat nem nyirbálja meg, csupán kivesz belőlük elemeket. Képviselői is mind képzett táncosok, akik a törzsi táncok és hagyományos hastáncos vonalak összes alaplépését képesek szépen tiszteletben tartani.
A Tribal design
A Tribal design magán hordja mindezen kultúrák jegyeit. Külsőséges, de nem annyira lágy, nőies szépségre törekszik, mint Lilith, aki szőrösen, vadul kibomló hajjal is gyönyörű! A Tribal színei a fekete, a barna és a vörös, alighanem éppen az Indiában is őshonos henna növény alapszínei ezek. Olykor azonban a piros és fehér is megjelenik, a már letűnt spanyol birodalomra emlékezve. A szenvedélyes flamenco ("flamenkó") nem csak színekben, hanem a ruházatban, a sokszor testhez álló nadrágra tekert kendőkben és habos, szoknyaszerű képződményekben is egyértelműen jelen van. Felül a hölgyek gyakran topot, a cholihoz hasonló felsőt hordanak szári szerű kendőkkel. A frizura egyértelműen az indiai templomi táncosok hajkölteményeit idézi. A spárgák, madzagok, indák nagyon szépen támogatják e mozgásforma ízléses megjelenését. Kígyóznak a táncoson. Mindemellett számtalan kiegészítő jellemző. Ékszerek, apró ékek, mint Indiában, ahol az asszony a család egész vagyonát magán viseli, s a "boltban", ha kell, ékszereivel fizet.
Tánclépéseiben a Tribal a szögletes bharata natyamot, a spanyol és katalán táncok lágy hullámzását, a hastánc csípő, hasfal és derék munkáját, és a jóga (szintén indiai, jelentése: összekapcsolódni) eszeveszett hajlékonyságát kapcsolja össze. Ettől lesz teljes és gyönyörű. Vagyis ez a stílus a keleti, az orientális táncok újragondolása, egy modern újraélése. A zene elektronikus alapú, sötét hangzással, rockos felhanggal, keleti irányzatokat kevernek rá, mint pl. a rága.
Viszont nem lehet nem észrevenni, ha valaki már szemlélődött minden hasonló irányzatban, hogy milyen sok ízt és hangulatot fogad magába e stílus a modern kori gothicból, vagyis a gót hangulatból, ami a népszerű, ám jóval külsőségesebb és felszínesebb emo alapját is képezi. A gothic halálközelisége, szintén természetfeletti érdeklődése, vonzódása a reinkarnációs tanokhoz és az élethez, speciális elvágyódása, dark íze, sötét hangulata szintén megjelenik itt. A Tribal királynői gótikus félistenek lehetnének a hétvégénként megrendezendő, egyébként igen állandó, erős, és szűkkörű gót-zenés közösségek rendezvényeinek. A gothic megjelenik a durván alternatív szabdalt ruhákban, harisnyákban, vágott felsőkben és fura ékszerekben is. A Tribal valahol egy hastánc alapú, indiai gót-dance...
Képviselők
A stílusnak, mint minden más irányzatnak vannak jeles képviselői. Ilyen a már említett Jamila, aki csak nagyobb vonalakban felel meg a mostani Tribal stílusnak, hiszen ma extrémebb, sötétebb hangulatú színpadi művek születnek, és leánya: Suhaila Salimpour. Legjelesebb képviselője az amerikai Rachel Brice, aki jógaóráinak köszönhetően a Tribalon át, hajlékonyságának köszönheti hírnevét. Ő a híres Bellydance Superstars egyik sztárja is. Tehetségek: Van, aki csípőben jeleskedik, van, aki a lépésekben. Általánosan elmondható, hogy pl. asztrológiai jegyünkből lehet következtetni táncformánkra: a Skorpiók csípőmozgása verhetetlen (testtáj: derék), az Ikrek (testrésze a karok, vállöv) a kezekkel, és kézjógával (mudra) érnek el sikereket, az indiai táncosok a lábmunka miatt inkább Nyilasok, Bakok, vagy Hal jegyűek, a néptáncosok Bakok vagy Vízöntők, a Mérleg jelűek pedig összességében minden stílust szépen táncolnak.
Rachel Brice Rachel leginkább a hasfal-játékával, hajlékony kígyózásával és az ütemek erőteljes, keleti táncokban megszokott kiütésével hívta fel magára figyelmet. A többi Bellydance szupersztár is hasonlóan tribalos játékkal szeret szerepelni, pl. Moria, akitől vélhetőleg a kelta kultúrkör sem idegen.
A kelet felé fordulás, a természetszeretet, a természetközeli design és megjelenési mód, hiszen minden táncos szinte egy boszorkány, - s gyakran valóban nem csak táncban képzettek a hölgyek - s ezzel párhuzamosan a természetfeletti, a láthatatlan keresése. A Tribal a természet tánca, ami törzsi alapokból hoz, ahol a tánc még kultúra, vallás és önkifejezés kifejező eszköze volt. A Tribal megkísérli visszavinni a szemlélőt a lélekhez, s a természet teljességéhez, a művészetet pedig nem egy elvont szolgáltatásként és hobbiként, hanem szolgálatként funkcionálja.
Forrás:
|
Hozzászólások (0)
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!